A Nukleáris Watchdog a cirokot és a zsázsát orbitális sugárzásnak teszi ki kísérletben, hogy ellenállást váltson ki a globális felmelegedéssel szemben.
A Föld körül a hangsebesség több mint 20-szorosával száguldó, a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén lévő legapróbb életformák küldetése a felmelegedő bolygón élő emberek táplálása. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által pályára állított cirok és zsázsa magvakat egy vékony fémdobozon keresztül kötik a kapszulához.
Ez azt jelenti, hogy intenzívebb napsugárzásnak teszik ki őket egy kísérlet során, amellyel genetikai mutációkat indukálnak, hogy túléljék a melegebb hőmérsékletet, a szárazabb talajokat, a terjedő járványokat és az emelkedő tengerszintet.
„Eddig a legtöbb asztrobotanika annak tesztelésére irányult, hogyan lehet növényeket termeszteni űrhajósok táplálására az esetleges űrtelepek számára” – mondta Shoba Sivasankar, a NAÜ genetikai és növénynemesítési vezetője Bécs melletti laboratóriumában. “Ez a kísérlet azért más, mert célja, hogy segítsen az embereknek a Földön alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz.”
A gazdálkodók Argentínától Kaliforniáig, Franciaországig és Indiáig küzdenek a hozamok fenntartásáért a globális felmelegedés közepette, a kenyérsütéshez használt kulcsfontosságú termények árának emelkedése pedig nehezíti a politikai stabilitást. Az Észak-Afrikát sújtó aszály visszafogja a helyi búzatermést, ami potenciálisan növeli a keresletet a világ egyik legfontosabb importrégiójában.
Az ENSZ legutóbbi becslései szerint a melegedő hőmérséklet és az időjárási zavarok világszerte csaknem 13%-kal csökkentették az élelmiszertermelést 1961 óta.
A NASA alapvető változásokat vár az élelmiszertermelésben a következő évtizedben. Lépjen be Kínába, ahol a világ népességének csaknem egyötöde, de szántóterületeinek csak 7%-a. Évtizedek óta a második legnagyobb gazdaság rakéták és nagy magasságú léggömbök fedélzetén küld magokat az űrbe.
A tudósok szerint az űrmagok nagyobb hozamú búzát, árpát, kukoricát, uborkát és paradicsomot hoznak. Az ország még mindig vizsgálja a 2006-os, több mint 130 fajt szállító misszió mintáit, és egy Pakisztánnal közös misszió tavaly visszaküldte a gyógynövények magjait a Karacsi Egyetemnek.
“Reméljük, hogy jobban tudnak növekedni erősebb ellenállással, túlélési rátával és hatékonysággal” – mondta Wang Yan, egyetemi kutató a China Economic Net-nek. “Mindent el lehet érni genetikai mutációval az űrben.”
Ez az első alkalom, hogy a NAÜ kozmikus sugárzást használ a magvak mutációjára. A seibersdorfi laboratóriumában azonban már több mint fél évszázada szabályozott sugárzási dózisokat ad be kobalt-60 forrás segítségével.
A cirok és az arabidopsis (a zsázsa rokona, a genetikai kísérletekben széles körben használt rokona) magvak, amelyeket novemberben 400 kilométerre (249 mérföldre) lőttek pályára a Northrop Grumman Corp. rakétája tetején, várhatóan áprilisban szállnak vissza a NAÜ laboratóriumaiba, majd évekig tartó próbáknak kell alávetni.
Ellentétben az újabb technikákkal, amelyek a DNS-t genetikailag módosítják olyan eszközökkel, mint a CRISPR, a mutációk sugárzással történő előidézése természetesnek tekinthető. Ezért a vetőmagokra nem vonatkoznak ugyanazok a piaci korlátozások, mint a géntechnológiával módosított szervezetekre vagy a GMO-kra.
„A labor valóban megváltoztatja a betegségek elleni küzdelem módját, az éhezés elleni küzdelmet” – mondta Cindy McCain, az Egyesült Államok római nagykövete az ENSZ élelmezésügyi ügynökségeinél, amelyek közül az egyik támogatja a laboratóriumokat. “Az élelmiszer-biztonság nemzetbiztonsági kérdés.”
A rizs a leggyakrabban kitett sugárzásnak kitett növény, 870 új fajtát termesztenek. Az egyre kiszáradt körülmények a világ népességének fele számára csökkentették az alapvető élelmiszerek termelését. A vietnami és indonéziai finomított fajták több mint 40%-kal növelték a termést.
Sivasankar egy nedves üvegházban kutat, tele banán- és kávénövényekkel, körülbelül egy órás autóútra Bécstől délre. Az országok minden évben rengeteg magot küldenek neki, hogy gamma-sugárzással bombázzák, majd száraz körülmények között termesztik.
Körülbelül egy évtizedbe telhet egy új fajta kifejlesztése ellenőrzött mutáció révén – és az üzlet virágzik.
“Az élelmiszertermelést befolyásolni fogja az éghajlatváltozás” – mondta. „A legfenntarthatóbb megoldás, ha a növényeket a genetikai sokféleség révén segítjük alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz.”
A NAÜ laboratóriumai jelentik a diplomácia egyik végső határát, együttműködést generálva Kína, Oroszország és az Egyesült Államok között a szuperhatalmi zsoké újjáéledése közepette.
Az országok az elmúlt években csaknem 100 millió dollárt fektettek be a hidegháborús korszak létesítményének korszerűsítésébe, ami segít az öt hivatalos atomhatalom elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésében.
„Gondoskodunk arról, hogy a nukleáris technológiák és anyagok jótékony felhasználása elérhetővé váljon” – mondta Laura Holgate, az Egyesült Államok NAÜ-nagykövete.
A gazdag országok is profitálnak a kutatásból. A steril rovarok elleni program segítségével az észak-amerikai gazdálkodók több tízmilliárd dollárt takarítottak meg a gyümölcsöt és állatállományt megtámadó légytörzsek kiirtásával. Egy olaszországi program a megcélzott régiókban a betegséget hordozó szúnyogpopulációk mintegy 80%-át kiirtotta.
Az ügynökség telephelyén nyolc nukleáris alkalmazási laboratórium található, amelyeket borotvadrót és legelők gyűrűznek be. Az egyik ablaktalan épületben olyan gép található, amely kimutatja az uránnyomokat olyan országokból származó környezeti mintákban, mint például Irán. Egy másikat a Covid-19, az Ebola és Zika vírusok, valamint az afrikai sertéspestis tesztjeinek kidolgozására használtak.
Egy másikban rovarrajok zümmögnek, fehér hálós ruhával letakart dobozokban. A trópusi éghajlatra fűtött szobákban a levegőben a poloskák táplálékának illata száll: állati vér, májpor, tonhalliszt és élesztő.
A példányok évente több milliárd dolláros kárt okoznak a szubszaharai Afrikában, ahol a cece legyek álmosságot terjesztenek az emberekben, és gyengítik a szarvasmarha-állományt.
A kártevők besugárzása segít a tudósoknak a meddő hímek felnevelésében, így csökkentve a kikelés arányát. Sok ember számára a NAÜ egyet jelent azzal, hogy az ENSZ nukleáris felügyelő testülete, véd az atomfegyverekké váló anyagok tiltott kereskedelme ellen.
Chantel de Beer dél-afrikai rovarkutató szerint azonban egyre inkább az emberiséget fenyegető másik fenyegetés – a klímaváltozás –, amely új befektetéseket hajt végre.
„Régi laboratóriumaink túl kicsik voltak ahhoz a fajta növekedéshez, amelyet most tapasztalunk” – mondta. „A mi felelősségünk, hogy tisztelettel kezeljük a környezeti problémákat.”
https://www.bloomberg.com/news/features/2023-03-04/climate-change-is-launching-a-mutant-seed-space-race?srnd=green&leadSource=uverify%20wall